Az Észak-Atlanti Szerződés

Az ebben a Szerződésben részt vevő Felek, újból hitet téve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és elvei mellett, és megerősítve abbéli óhajukat, hogy minden néppel és kormánnyal békében éljenek, elhatározva, hogy megőrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját, arra törekedve, hogy az észak-atlanti térségben előmozdítsák a stabilitást és a jólétet, eltökélve, hogy egyesítik az együttes védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszítéseket, megegyeztek a jelen Észak-atlanti Szerződésben:  

1. Cikk

A Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelően minden nemzetközi viszályt, amelybe belekerülhetnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe, továbbá, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő, bármilyen módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától.

2. Cikk

A Felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok további fejlesztéséhez azzal járulnak hozzá, hogy megerősítik szabad intézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak, és kifejlesztik a stabilitás és jólét előmozdítására alkalmas körülményeket. Arra fognak törekedni, hogy nemzetközi gazdasági politikájukban kiküszöböljenek minden ellentétet, és bátorítani fogják a bármelyikük vagy valamennyiük közötti gazdasági együttműködést.

3. Cikk

A jelen Szerződésben kitűzött célok hathatósabb elérése érdekében a Felek külön-külön és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján, fenntartják és fejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben.

4. Cikk

A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

5. Cikk¹

A Felek megegyeznek abban, hogy az egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. Cikke által elismert egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Felekkel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket, ideértve a fegyveres erő alkalmazását is, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart.

Minden ilyen fegyveres támadást és az ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezen intézkedések akkor zárulnak le, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.

6. Cikk²

Az 5. Cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több Fél ellen irányuló támadásnak kell tekinteni azt a fegyveres támadást, amely a Felek egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, Franciaország algériai megyéi ellen, bármely Fél megszálló erői ellen Európában, a Felek egyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek ellen vagy a Felek bármelyikének hajói vagy repülőgépei ellen irányul, ha a fenti területeken tartózkodnak.

7. Cikk

Jelen Szerződés nem érinti és nem értelmezhető úgy, mintha bármi módon is érintené azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az Alapokmányból származnak azokra a Felekre, amelyek tagjai az Egyesült Nemzeteknek, nem érinti továbbá a Biztonsági Tanács nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért viselt elsődleges felelősségét.

8. Cikk

Mindegyik Fél kijelenti, hogy a közte és valamely más Fél vagy valamely harmadik állam között jelenleg hatályban lévő nemzetközi kötelezettség egyike sem áll ellentétben ennek a Szerződésnek a rendelkezéseivel, és kötelezi magát arra, hogy nem vállal semmiféle, a jelen Szerződéssel ellentétben álló nemzetközi kötelezettséget.

9. Cikk

A Felek ezennel egy tanácsot állítanak fel, amelyben mindegyiküket képviselik és amelynek feladata, hogy a jelen Szerződés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzék. A tanácsot úgy kell megszervezni, hogy bármely pillanatban haladéktalanul összeülhessen. A tanács a szükségeshez képest segédszerveket állít fel; nevezetesen azonnal felállít egy védelmi bizottságot, amely a szerződés 3. és 5. Cikkei alkalmazásaként teendő intézkedésekre fog javaslatokat tenni.

10. Cikk

A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg bármely más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését, és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam a Szerződés részesévé válhat, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál leteszi. Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mindegyik Felet értesíti az egyes csatlakozási okiratok letételéről.

11. Cikk

Ezt a Szerződést a Feleknek saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően meg kell erősíteniük és végrehajtaniuk. A megerősítő okiratokat, mihelyt lehetséges, az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál kell letenni, amely minden egyes letételről értesíti a többi aláíró Felet. A Szerződés az azt megerősítő államok között hatályba lép, mihelyt az aláíró államok többsége, köztük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerősítő okirataikat letétbe helyezték; a többi aláíró állam vonatkozásában a Szerződés megerősítő okirataik letétbe helyezésének napján lép hatályba.

12. Cikk

A Szerződés hatálybalépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi időpontban, a Felek, bármelyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálata céljából tanácskozni fognak egymással, figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot befolyásoló tényezőket az észak-atlanti térségben, ideértve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött univerzális vagy regionális megállapodások fejlődését is.

13. Cikk

A Szerződés hatálybalépését követő húsz év elteltével bármelyik Fél kiválhat a Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok Kormányát, amely minden egyes felmondási okirat letételéről értesíti a többi Fél Kormányát.

14. Cikk

Jelen Szerződést, amelynek angol és francia szövege egyaránt hiteles, az Amerikai Egyesült Államok kormányának levéltárában kell elhelyezni. E Kormány a többi aláíró állam Kormányához megfelelően hitelesített másolatokat juttat el.

Fentiek tanúbizonyságául, az alulírott Megbízottak jelen Egyezményt aláírásukkal látták el.

Kelt Washingtonban, 1949. április 4-én.

1. Azon területek meghatározását, melyre az 5. Cikk vonatkozik, módosította a Görögországnak és Törökországnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyvének 2. Cikke, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság és Spanyolország csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyvek.
2. 1963.- január 16-án az Észak-atlanti Tanács meghallgatta a Francia Képviselő nyilatkozatát, aki előterjesztette, hogy az algériai nép, népszavazás útján 1962. július 1-jén, Franciaország hozzájárulásával, önállónak nyilvánította magát. Ennek következményeként a Francia Köztársaság elnöke, 1962. július 3-án formálisan elismerte Algéria függetlenségét. Köveztkezésképpen a „Franciaország algériai megyéi” kitétel mint olyan, többé nem létezik, és ugyanakkor az a tény, hogy ezen kitétel az Észak-atlanti Szerződés szövegében továbbra is szerepel, további jelentőséggel nem bír. Ezen bejelentést követően a Tanács rögzítette, hogy Franciaország algériai megyéit illetően, a Szerződés vonatkozó kitétele 1962. július 3-tól nem kerül alkalmazásra.