Az Észak-Atlanti Szerzõdés

E szerzõdésben részt vevõ Felek, újból hitet téve az Egyesült Nem­zetek Alapokmányának céljai és elvei mellett és megerõsítve abbeli óhajukat, hogy minden néppel és kormánnyal békében éljenek; elhatározva, hogy megõrzik a szabadságot, népeiknek a demok­rácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját; eltökélve, hogy egyesítik az együttes védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására irányuló erõfeszítéseket; megegyeztek a jelen Észak-atlanti Szerzõdésben:  

A Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelõen minden nemzetközi viszályt, amely­be belekerülhetnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe, továbbá hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férõ, bár­milyen módon megnyilvánuló erõszakkal való fenyegetéstõl és erõszak alkalmazásától.

A Felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok további ki­szélesítéséhez azzal járulnak hozzá, hogy megerõsítik szabad in­tézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek a jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak és kifejlesztik a stabi­litás és a jólét elõmozdítására alkalmas körülményeket. Arra fognak törekedni, hogy nemzetközi gazdasági politikájukban kiküszöbölje­nek minden ellentétet és bátorítani fogják a bármelyikük és vala­mennyiük közötti gazdasági együttmûködést.

A jelen szerzõdésben kitûzött célok hathatósabb elérése érdeké­ben a Felek külön-külön és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján, fenntartják és kifejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben.

A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyi­kük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, minde­gyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket - ideértve a fegyveres erõ alkalmazását is -, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.

Az 5. cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több Fél ellen irányuló támadásnak kell tekinteni fegyveres támadást

• a Felek egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, Franciaország algériai megyéi ellen², Törökor-szág területe ellen vagy a Felek egyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítõtõl északra fek-võ szigetek ellen vagy a Felek egyikének hajói vagy repülõ-gépei ellen ugyanebben a térségben;
• a Felek egyikének fegyveres erõi, hajói vagy repülõgépei ellen, ha a fenti területeken vagy azokon kívül bármilyen más olyan európai területen tartózkodnak, amelyen az egyik Fél a Szerzõdés hatálybalépésekor megszálló erõket tart

A jelen Szerzõdés nem érinti és nem értelmezhetõ úgy, mintha bármi módon is érintené azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az Alapokmányból származnak azokra a Felekre, amelyek tagjai az Egyesült Nemzeteknek, nem érinti továbbá a Biztonsági Tanács elsõdleges felelõsségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért.

Mindegyik Fél kijelenti, hogy közte és valamely más Fél vagy valamely harmadik állam között jelenleg érvényben lévõ nemzetkö­zi kötelezettség egyike sem áll ellentétben ennek a Szerzõdésnek a rendelkezéseivel, és kötelezi magát arra, hogy nem vállal semmifé­le, a jelen Szerzõdéssel ellentétben álló nemzetközi kötelezettséget.

A Felek ezennel egy tanácsot állítanak fel, amelyben mindegyi­kük képviselve lesz és amelynek feladata, hogy a jelen Szerzõdés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzék. A tanácsot úgy kell megszervezni, hogy bármely pillanatban gyorsan összeül­hessen. A tanács a szükségeshez képest segédszerveket hoz létre, nevezetesen azonnal felállít egy védelmi bizottságot, amely a szer­zõdés

A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerzõdéshez való csatlako­zásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elõsegítse a Szerzõdés elveinek továbbfejlesztését és hozzájá­ruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghí­vott állam részesévé válhat a Szerzõdésnek, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi. E kormány a Felek mindegyikét értesíti az egyes csatlakozási okiratok letétbe helyezésérõl.

Ezt a Szerzõdést a Feleknek saját alkotmányos elõírásaiknak megfelelõen meg kell erõsíteniük és végrehajtaniuk. A megerõsítõ okiratokat, mihelyt lehetséges, az Amerikai Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amely minden egyes letételrõl értesíti a többi aláíró Felet. A Szerzõdés az azt megerõsítõ államok   között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egye­sült Királyság és az Egyesült Államok megerõsítõ okirataikat letét­be helyezték; a többi aláíró állammal a szerzõdés megerõsítõ okira­taik letételének napján lép életbe. ³

A szerzõdés életbe lépését követõ tíz év elteltével vagy bármely késõbbi idõpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerzõdés felül­vizsgálása céljából tanácskozni fognak egymással, figyelembe véve az adott idõpontban a békét és biztonságot érintõ tényezõket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmé­ben kötött egyetemleges vagy regionális megállapodások fejlõdését is.

A Szerzõdés életbelépését követõ húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a Szerzõdésbõl, éspedig egy évvel azután, hogy a fel­mondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát. E kormány minden egyes felmondott okirat letételérõl értesíti a többi Fél kor­mányát.

Ezt a szerzõdést, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles, az Amerikai Egyesült Államok kormányának levéltárában kell elhelyezni. E kormány a többi aláíró állam kormányához hitele­sített másolatokat juttat el.  

1. Görögország és Törökország csatlakozását követõen, az Észak-atlanti Szerzõdéshez csatolt jegyzõkönyv cikke alapján módosított szöveg.
2. 1963. január 16-án a Tanács megjegyezte, hogy ami Franciaország ko­rábbi algériai megyéit illeti, a jelen Szerzõdés ide vonatkozó kikötései 1962. július 3-tól nem alkalmazhatóak. fenn, valamint ha a Földközi-tengeren vagy az észak-atlanti térségnek a Ráktérítõtõl északra esõ részében tartózkodnak.
3. és 5. cikkei alkalmazásaként teendõ intézkedésekre fog javaslatot tenni.