Szuperhatalommá válik-e Kína a pénzügyi válság hatására?

Kínát a kereskedelem hajtotta. Vajon visszaesik-e?

Segítette vagy hátráltatta Kína felemelkedését a gazdasági válság? Közelebb kerül-e Kína az USA-hoz? A kínai – amerikai kapcsolatok szakértője, Jing Men professzor elemzése.

A XX. század az Egyesült Államok százada volt. Vajon a XXI. század Kínáé

lesz-e?

Kína feljövőben van. Mióta a 70-es évek végén bevezették a politikai reformokat a kínai gazdaság évente átlagosan 9 %-kal növekedett. Kína mára a világ harmadik legnagyobb gazdaságává vált. 2004-ben átvette az Egyesült Államok helyét, mint Japán, 2008-ben, mint India és 2009-ben, mint Brazília legnagyobb keresekedelmi partnere. Kina az USA importjainak legnagyobb forrása, amely viszonylatban 2008-ban 266.3 milliárd dolláros kereskedelmi többletet könyvelhetett el. Ugyanebben az évben Japánt megelőzve Kína lett az amerikai kormányzati adósság legnagyobb külföldi birtokosa.

A pénzügyi válság tovább növelte Kína fontosságát a világgazdaságban. Egyesek szerint 2 billió dollárt birtokol valutatartalékok formájában.

A pénzügyi válság tovább növelte Kína fontosságát a világgazdaságban. Egyesek szerint 2 billió dollárja van valutatartalékban. Az amerikai valutából felhalmozott óriási tartalék éles ellentétben áll az USA-val, amelynek költségvetési deficitje valószínűleg meghaladja a 2 billió dollárt idén.

A kínai kormány 586 milliárd dolláros élénkítő csomagja bizonyította elhatározását, hogy kordában tartsa a válságot. A kínai kormányfő Wen 2009. elején azt mondta, hogy amennyiben szükséges Kína egy második élénkítő csomagot is bevet. A G-20-as csúcson is rámutattak, hogy Kína valószínűleg nagyobb szerepet fog játszani a álság kezelésében.

Reuters

Kína fejlődése egy olyan kérdés, amelyet nehéz – és veszélyes – figyelmen kívül hagyni.

A kínai vezetők nem csak a bekövetkezett problémákra próbálnak megoldásokat találni, de érdekükben áll az is, hogy felderítsék ezen problémák okait annak érdekében, hogy azok elkerülhetők legyenek a jövőben.

Csu Hsziao-csuan, a Kínai Állami Bank vezetője szerint a nemzetközi pénzügyi rendszerben tapasztalható hiányosságokat bizonyos fokig kezelni lehetne egy új globális tartalék valuta alkalmazásával. Vitatott ötlete megriasztotta az amerikaiakat, azonban azt csendben üdvözölte sok európai és ázsiai. Annak ellenére, hogy Csu ötlete a közeljövőben nem akarja a dollár domináns státuszát megváltoztatni mégis forradalmat okozhat a nemzetközi pénzügyi rendszerben.

Kina egyre növekvő gazdasági erejével együtt folyamatosan növelte katonai kiadásait is, amely évente kétszámjegyű volt. Haderejét egy feljövőben lévő gazdasági erőhöz méltó szervezetté fejleszti, amely képes megvédeni különösen légi és tengeri területeit. A vezetők között folyó sok-sok évnyi egyeztetést követően Kína valószínűleg megépíti első anyahajóját a közeljövőben.

A hadsereg fejlesztésének eredményeképp Kína fokozatosan fitogtatja erejét és válik egyre aktívabbá. A Ming-dinasztia óra először Kína hajókat küldött, hogy megvédje haderejét, amikor Kína két rombolót és egy ellátó hajót küldött a szomáliai partokhoz, hogy azok megvédjék kereskedelmi flottáját. Kína több hadgyakorlatot is tartott a Sanghaj-i Együttműködés Szervezet más tagjaival együtt.

2009. eleje óta több jelentés szólt arról, hogy kínai hajók zaklattak állítólagos amerikai kémhajókat a Dél Kínai Tengeren. Júniusban egy kínai tengeralattjáró véletlenül összeütközött egy amerikai romboló által vontatott víz alatti szonár együttessel, amely a Dél-Kínai Tengeren az ASEAN-tagországokkal közös hadgyakorlaton vett részt.

Többen állítják, hogy az Egyesült Államok szerepe a globális gazdaságban csökkenőben van, és helyét a világ vezetőjeként Kína veszi át. A pénzügyi válság úgy tűnik, hogy Kína számára kiváló alkalmat ad arra, hogy ezt a trendet erősítse.

A közelmúltban a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országok megtartották első csúcstalálkozójukat. A nemzetközi válságban alkalmat látva arra, hogy a nemzetközi gazdaság és politikai renden kiigazításokat hajtsanak végre, a négy ország kifejezte azon szándékát és hajlandóságát, hogy aktívabban vegyenek részt a nemzetközi ügyekben. A négy közül vitathatatlanul Kína a legbefolyásosabb, azonban a BRIC adta keret jó platform lehet Kínának ahhoz, hogy az olyan kérdésekben, mint a fenntartható fejlődés, a globális felmelegedés, a világbéke és stabilitás az USA-val és Európával szemben jobb alkupozíciója legyen.

Többen állítják, hogy az Egyesült Államok szerepe a globális gazdaságban csökkenőben van és helyét a világ vezetőjeként Kína veszi át. A pénzügyi válság úgy tűnik, hogy Kína számára kiváló alkalmat ad arra, hogy ezt a trendet erősítse. Miközben vitathatatlan, hogy hosszútávon feljövőben van Kína, a jelenlegi pénzügyi válság nem fogja drámai módon elősegíteni Kína felzárkózását az Egyesült Államok érdekeinek kárára.

Reuters

Kína legfontosabb prioritása a saját gazdasági fejlődése valamint a regionális stabilitás.

Miért ne? Először is a pénzügyi válság kihívást jelent mind az USA mind pedig Kína számára. A tény, hogy Kína a legnagyobb birtokosa az USA adósságának csak aláhúzza azt a tényt, hogy ketten egy hajóban eveznek. Mindkettőnek el kell fogadni ezt a jelentős kölcsönös függőség és egyeztetni kell a másikkal. És tetszik, nem tetszik, Kínának továbbra is kötelezettsége lesz amerikai adósságot felvásárolni.

Bár a kínai miniszterelnök Wen korábban aggodalmát fejezte ki az amerikai adósság mértékével kapcsolatban, tudja, hogy ha Kína nem vásárol abból továbbra is, annak értéke még drasztikusabban leesik. Kínának segítenie kell az USA-n, hogy az segíthessen magán. Ugyanakkor miközben Kína más valutákat is keres befektetés céljából, úgy tűnik, hogy sem az euró, sem a jen nem tud alternatívaként szolgálni.

Ezen túlmenően Kína fejlődését az export vezérli. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán keresletének drasztikus csökkenése a pénzügyi válság miatt azonnali hatással volt a kínai külkereskedelemre – amely 2009 májusában a korábbi évhez képest 25.9 % - ot esett. Sok export-orientált vállalkozás ment csődbe és több, mint 20 millió munkás vált munkanélkülivé.

A pénzügyi válság felvetette a kínai kormányzat számára a kérdést: hogyan lehet hatékonyan stimulálni a belföldi fogyasztást? Hogyan lehet munkahelyeket létesíteni az elbocsátott dolgozók számára? Hogyan lehet fenntartani a fenntartható fejlődést? Pekingre óriási nyomás nehezedik, hogy megtartsa a GDP 8 % -os növekedését, mert ennek elmaradása óriási társadalmi problémákat okozhat. Ha a problémákat rövidtávon meg is oldják, a fenntartható fejlődés problematikája hosszútávon kihívás marad a kínai kormány számára.

Kínának kezelni kell a késlekedő politikai és társadalmi reformokat annak érdekében, hogy egy átfogó jóléti rendszer épüljön ki, amely az embereknek elfogadható szociális biztonságot nyújt. Csak akkor lehet hatékonyan befolyásolni a belföldi fogyasztást, ha csökken a kínai emberek aggódása az oktatás, a társadalombiztosítás és a nyugdíjak miatt. Ez azonban nem következik be egyik napról a másikra.

Legvégül ami a legfontosabb, Kínának nem áll szándékában, illetve nem is lenne képes az Egyesült Államok vezető szerepét megkérdőjelezni. Az USA szuperhatalmi státuszához képest Kína csak regionális hatalom. Peking számára mind a költség, mind a kockázat túl magas, hogy ugyanolyan sok nemzetközi kérdésben vállaljon szerepet, mint az USA, akár Iraktól Afganisztánig,vagy Irántól Észak Koreáig.

Ha jól kezelik, Kína kemény és puha ereje is növekedni fog a pénzügyi válságot követően - de még mindig nem fog felnőni az USA-éhoz.

Több hatalom a világban több kötelezettséggel is jár. Kína elsődleges prioritása saját gazdasági fejlődése. Ami Kínát igazán érdekli az a regionális béke és stabilitás. Annak ellenére, hogy Kína feljövőben van nem tudja azt a szerepet betölteni, amelyet az Egyesült Államok játszott nemzetközi ügyekben.

Egyébként az Egyesül Államok által létrehozott gazdasági és politikai rend volt az, amely Kína fejlődéséhez létrehozta a kedvező környezetet. Kína az USA szekerére ugrott föl, és hihetetlen előnyöket szerzett az USA által fenntartott nemzetközi rendszerből. Az így szerzett előnyök miatt fog Peking továbbra is Washington vezetése mellett megmaradni.

Ha jól kezelik, Kína kemény és puha ereje is növekedni fog a pénzügyi válságot követően – de még mindig nem fog felnőni az USA-éhoz. Amit Kínának tisztáznia kell az USA felé, az az, hogy nem versenytársak, hanem partnerek - ez mindkettejük és a világ érdeke is egyben.

Megosztandó    DiggIt   MySpace   Facebook   Delicious   Permalink