Ugrás a NATO honlapjára
Ugrás a NATO Tükör honlapjára
      Legfrissebb szám: Ősz 2005 Korábbi számok  |  Nyelv
Ugrás a NATO honlapjára
 Tartalom
 Előszó
 Összefoglalók
 Vita
 Interjú
 Történelem
 Rövid cikkek
 Elemzés
 Statisztikák
 Szerzők
 Irodalomjegyzék
 Linkek
 Következő szám
Ugrás a NATO Tükör honlapjára Kapcsolatfelvételi szerkesztő/Előfizetés Nyomtatóbarát változat

Küldje el ezt a cikket egy barátjának
Összefoglalók

A NATO válasza a terrorizmusra
Dagmar de Mora-Figueroa

Habár a NATO 1999-es Stratégia Koncepciója új fenyegetésként ismerte el a terrorizmust a hidegháború utáni időszakban, a 2001. szeptember 11-i eseményekig a fenyegetés mértékét és hatókörét. A szeptember 11-ig terrortámadásokat követően után 24 órán belül a szövetségesek először léptették életbe a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyét, a kollektív védelemről szóló záradékot. Azóta a NATO munkájának csaknem minden vonatkozását újraértékelték a terrorfenyegetés fényében, amelyet figyelembe vettek a politikákban, koncepciókban, képességekben és partnerségekben is. A NATO hozzájárulása ahhoz, ami bizonyosan hosszú és nehéz küzdelem lesz, tükrözi a Szövetség komparatív előnyeit és épít annak meglevő szaktudására. Ugyanakkor, tekintettel a fenyegetés sokrétűségére, az együttműködés a partnerországokkal és más nemzetközi szervezetekkel kulcsfontosságú vonatkozása lett a NATO terrorizmussal kapcsolatos megközelítési módszerének. A folytatódó terrorcselekmények folyamatosan emlékeztetnek ennek a fenyegetésnek a súlyosságára.

NATO-Oroszország együttműködés a terrorizmus ellen
Andrej Kelin

A júliusi londoni földalatti bombamerényletek után Vlagyimir Putyin orosz elnök elpanaszolta, hogy milyen csekély a nemzetközi együttműködés a terrorizmus elleni harcban, a fenyegetés arányai és az atrocitások mértéke ellenére. Ez mindazonáltal kiemelt terület a NATO-Oroszország Tanács számára. Oroszország a maga részéről sok mindent kínálhat, különösen a terrorizmus elleni harc terén, beleértve a hírszerzési képességeket és a politikai befolyást a világ fontos régióiban. A NATO-Oroszország Tanácsban az együttműködés a közös terrorfenyegetés értékelések kidolgozásától kezdve, a kihívás kezelésének legjobb gyakorlatáról szóló közös tanulmányok készítésén át a hatékony válaszadásra felkészítő közös gyakorlatok végrehajtásáig terjed. Oroszország megerősítette azt is, hogy jövő év elején megkezdi részvételét az -ban, a NATO földközi-tengeri terrorizmus-ellenes műveletében. Habár a NATO és Oroszország számottevő előrehaladást ért el az elmúlt években az együttműködés fejlesztésében, ez az együttműködés még mindig a korai szakaszában jár, és annak gyakorlati vonatkozását különösen erősíteni kell.

Harc a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen
Eric R. Terzuolo

Ha biztonsági intézményként meg akarja őrizni hitelességét, akkor a NATO-nak részt kell venni - és részvételének láthatónak is kell lennie – az olyan kihívások megválaszolásában, mint a tömegpusztító fegyverek (WMD) terjedése. Még ha egyet is értünk azzal, hogy a NATO katonai képességei jelentik azt a kulcsfontosságú, megkülönböztetett hozzájárulást, amellyel a Szövetség segítheti a jövőbeli WMD-fenyegetések kezelését, mégis hiányzik egy elfogadott stratégiai jövőkép arról, hogy hogyan vagy hogy egyáltalán erő alkalmazásával kell-e megelőzni a tömegpusztító fegyverrel való fenyegetéseket. Általánosságban az "új fenyegetések” megjelenése, az iraki beavatkozás pedig különösen súlyos kérdéseket vetett fel az alapkoncepciók, úgymint a megakadályozás, megelőzés és elrettentés jelenlegi értelme és hasznossága felől. A paradigmákat látszólag megtörő cselekvés és politika, az, amit sztereotíp módon amerikai unilateralizmusnak kinősítenek, sokkhatás szerűen jelentkezhet. De egy egyszerű, fenntartások nélküli ragaszkodás a folytonossághoz nem életképes alternatíva. A NATO-ban jelenleg folyamatban levő kezdeményezés a politikai párbeszéd minőségének javítására létfontosságú. A NATO stratégiaibb jellegűvé alakításának sikere az egyes tagállamok politikai akaratától függ, hogy megosszák egymás között az információkat és elemzéseket, de ami még fontosabb, hogy létrehozzanak és fenntartsanak egy olyan légkört, amelyben a szövetségesek beszélnek egymással és nem csak egymáshoz.

A terrorizmus elleni harc a mediterrán térségben
Roberto Cesaretti altengernagy

Az elmúlt négy év során a NATO első 5. cikkely szerinti kollektív védelmi hadművelete egy kis méretű, egy fontos tengerszakaszon szerény katonai jelenlétet biztosító felvonulásból átfogó, folyamatosan alkalmazkodó, az egész mediterrán térségre kiterjedő terrorizmus ellenes hadműveletté nőtte ki magát. A folyamat során a Szövetség hozzájárult a béke, a stabilitás és a biztonság fenntartásához egy stratégiai régióban, felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat szerzett a tengeri elfogó műveletekben és egyre hatékonyabb, a szélesebb körű nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem szempontjából fontos hírszerzési adatgyűjtő és információ megosztó eljárásokat fejlesztett ki. Az Active Endeavour jelenleg négy területen tevékenykedik. Segít elrettenteni minden, tengeren vagy tengerről végrehajtott, terrorizmust támogató cselekménytől, illetve megzavarni az ilyen cselekményeket, ellenőrzi a "torlódási" pontokat a Földközi-tengeren; kíséretet biztosít a kereskedelmi hajózás számára a Gibraltári- szoroson keresztül, ha szükséges, és fejleszti a NATO Mediterrán Párbeszéd programját. Az összes mediterrán ország katonai és polgári ügynökségeinek együttműködésével eljön majd az a nap, amikor a NATO-nak csak a koordinációról kell gondoskodni a terrorizmus, és általánosabban a térségben folyó illegális tevékenység leküzdésének egy holisztikusabb megközelítéséhez.

Átlépni a Rubicont
Ryan C. Hendrickson

A Deliberate Force, a NATO első légi hadjárata, amely 1995. augusztusában és szeptemberében két és fél hétig tartott új korszak kezdetét jelentette a Szövetség számára. Habár akkor rendkívül ellentmondásosnak tűnt, egy évtizeddel később egyértelmű, hogy a hadművelet kritikus fontosságú volt a boszniai háború lezárásban, és óriási politikai következményekkel és egyértelmű előnyökkel járt Bosznia és Hercegovina számára. Ezen kívül, habár később háttérbe szorította az Allied Force hadművelet, a Szövetség 1999-ben Koszovóban folytatott légi hadjárata, a Deliberate Force hadművelet talán többel járult hozzá a NATO Hidegháború utáni átalakulásához, mint bármely más esemény. A Deliberate Force hadművelet segített egyengetni az utat a Daytoni Békeegyezmény előtt, amelynek sikerült létrehoznia Bosznia és Hercegovinában a kormányzás azon kereteit, amelyek mai napig is érvényben vannak. Ezen kívül segített megalapozni a nem 5. cikkely szerinti küldetések sokkal szélesebb körét, amelyekben a Szövetség napjainkban részt vesz, és általa a NATO határozottan túllépett saját kollektív védelmének kizárólagos fenntartásán.

Növekedési fájdalmak
Peter van Ham

A NATO zsúfolt politikai napirendje nem fenékig tejfel. Egyrészt a Szövetséget nem fogja vissza többé „területen kívüliségről” folyó vita. Másrészt úgy tűnik, hogy ma nincs olyan biztonsági kihívás, amely kívül esne a NATO hatáskörén. Ma a NATO nemcsak hogy bátran túllép a Szövetség területén, hanem egyre inkább elvárják tőle, hogy magára vállaljon mindent, a nemzetközi terrorizmus elleni harctól kezdve a tömegpusztító fegyverek terjedésének megoldásán, a Nagyobb Közel-Kelet demokratizálásához való hozzájáruláson, az iraki biztonsági erők kiképzésén át az Afrikai Unió darfuri békefenntartó műveletének támogatásáig. A NATO napirendjén szereplő számos kezdeményezés, tevékenység és művelet tükrözi a Szövetség erőfeszítéseit, hogy megfeleljen a változó stratégiai környezet kihívásainak és kritikus fontosságúak ahhoz, hogy a Szövetség megőrizze jelentőségét az USA külpolitikájának szempontjából. A Szövetség ambiciózus átalakítási folyamatot indított el. De az átalakítás szellemének még ki kell fejtenie hatását az NATO Stratégiai Koncepciójára, amely 1999. áprilisa óta nem változott. Habár a szövetségesek eddig úgy döntöttek, nem feszegetik ez a potenciális Pandora szelencéjét, mégis egy új Stratégiai Koncepció kidolgozása lehet az a transzatlanti katarzis, amelyre a Szövetségnek szüksége van



...vissza az elejére...