Ugrás a NATO honlapjára
Ugrás a NATO Tükör honlapjára
      Legfrissebb szám: Tél 2003 Korábbi számok  |  Nyelv
Ugrás a NATO honlapjára
 Tartalom
 Előszó
 Összefoglalók
 Vita
 Életrajz
 Interjú
 Kiadványok
 Kiemelt téma
 Statisztikák
 Szerzők
 Linkek
 Következő szám
Ugrás a NATO Tükör honlapjára Kapcsolatfelvételi szerkesztő/Előfizetés Nyomtatóbarát változat

Összefoglalók

Változás és folytonosság
Lord Robertson

A NATO alapító okmányát, a Washingtoni Szerződést úgy fogalmazták meg, hogy egy omahai tejesember is megérthesse. Ha napjainkban élne, ez a tejesember valószínűleg meglepődne, hogy az Szövetség még mindig működik. A kihívások megváltoztak. Akárcsak a NATO. És a tejesembert megértené és helyeselné ezt. A lökést a Szövetség átalakításához szeptember 11-e adta meg, de a folyamat gyorsan elmélyedt és kiterjedt. A prágai csúcstalálkozó az átalakítással a Szövetség tevékenységeinek teljes tartományában foglalkozott, az új tagoktól és új partnerségektől kezdve az új képességeken és új küldetéseken át a NATO belső folyamatainak átalakításáig. A NATO túljutott a Szövetségesek által az iraki hadjárattal kapcsolatban képviselt eltérő álláspontok miatti válságon, hogy átvegye a Nemzetközi Biztonsági Segítségnyújtási Haderő vezetését Afganisztánban, majd támogatást nyújtson Lengyelországnak egy többnemzetiségű stabilizációs hadosztály felállításához Irakban. A kihívások hatalmasak, de optimista vagyok a jövőt illetően a NATO eddig elkönyvelt eredményei és különösen a Szövetség balkáni teljesítménye miatt. Mint főtitkár, láttam, ahogy az átalakult Szövetség azt teszi, amiben 1949. óta a legjobb volt: biztonságot nyújtott ott és akkor, ahol, és amikor ez számított. Ez olyan egyszerű üzenet, amit mindenkinek meg kell értenie.

A európai védelmi együttműködés újjáélesztése
Charles Grant

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság úgy tűnik, túlléptek az Irakkal kapcsolatos nézeteltérésükön, és előkészítették a terepet a hatékonyabb európai védelmi együttműködéshez. Az új védelmi egyezmény Bonn, London és Párizs között, amelyben november végén állapodtak meg, három elemet tartalmaz. Előszöris az Európai Uniónak hadműveletek tervezőkből álló kis sejtet kell létrehoznia a SHAPE-nél a NATO Mons közelében működő tervező parancsnokságánál. Másodszor, az Európai Unió kormányközi konferenciájának módosítania kell a tervezett európai alkotmány “strukturált együttműködésről” szóló cikkeit, hogy a katonai képességek fokozása váljon egy esetleges védelmi avant-garde csoport működésének indokává. És harmadszor, a kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló cikkeket törölték vagy módosították annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unió nem akarjon a NATO riválisaként kollektív védelmi szervezetté válni. Tony Blair, az Egyesült Királyság miniszterelnöke kulcsfontosságú szerepet játszott abban, ahogy új életet lehetek a európai védelmi együttműködésbe, most pedig arról kell meggyőznie az érdekelt feleket és különösen az Egyesült Államokat, hogy az új megállapodás nem káros az érdekeikre nézve. De az EU országok erről a leginkább új katonai képességek biztosításával tudják meggyőzni Washingtont.

A NATO balkáni Odüsszeiája
Robert Serry

Kevesebb, mint egy évtizede a NATO csaknem három hónapig folytatott légi hadjáratot Jugoszlávia ellen. Ma Szerbia és Montenegró, Jugoszlávia utódállamai arra törekszenek, hogy csatlakozzanak a Szövetség békepartnerségi programjához, sőt még katonákat is felajánlottak, hogy NATO társaikkal együtt szolgáljanak Afganisztánban. A NATO és Szerbia és Montenegró közötti viszonyban ez a pálfordulás valószínűleg a leglátványosabb biztonsággal kapcsolatos fejlemény, ami az 1999-es koszovói hadjárat óta a volt Jugoszláviában lezajlott. De a fejlődés csaknem minden területen biztató volt a közben eltelt időszak során. Ma Bosznia-Hercegovina szintén tagjelöltje a Békepartnerség programnak, Albánia, Horvátország és a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaság* szövetségi tagságra törekszik, és máris élőerővel járul hozzá az euró-atlanti területeken túl folyó NATO-műveletekhez, és jövő évben valószínűleg lehetséges lesz körülbelül 25000-re csökkenteni a NATO által vezetett műveletben résztvevő katonák számát Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban. Igaz, a fennmaradó kihívásokat nem szabad alábecsülni. De ahogy a Szövetség új küldetéseket vállal az euró-atlanti térségen túl, bátorságot meríthet a balkánon elért eredményeiből.

Vita a biztonsági stratégiákról
David S. Yost

A NATO-tagállamok közötti nézeteltérések az Iraki hadjáratot illetően azt sugallják, hogy szükség van egy széles körű transzatlanti vitára a stratégia kérdéséről. A stratégiai gondolkodás fejlődéséről az Egyesült Államokban 2001. szeptembere óta számos dokumentum -- mindenekelőtt a Quadrennial Defense Review, a Nuclear Posture Review és a National Security Strategy dokumentumai -- tanúskodik, és különösen három koncepció - az eltántorítás, az ellehetetlenítéssel való elrettentés és a megelőzés - érdemes a kritikai elemzésre és kiindulási pontként is szolgálhat. Az EU biztonsági stratégiája, amelyet az EU főképviselője Javier Solana dolgozott ki, egy másik hasznos dokumentum ebben az összefüggésben. De míg a kérdések általános szempontokból alapján történő megvitatása hasznos dolog, a koncepciókkal csak ideáig juthatunk. Végül is döntéseket kell hozni meghatározott esetekről, amelyek nem illenek bele a takaros fogalmi kategóriákba. Ennek megfelelően a szövetségeseknek határozott erőfeszítést kell tenniük a Szövetség biztonságát érintő legveszélyesebb fenyegetések és a lehetséges válaszok közös értékelésének kidolgozására a NATO következő isztambuli csúcstalálkozója alkalmából.

Törekvés a NATO-tagságra
Zvonimir Mahecic

Horvátország nagyon hosszú utat tett meg azóta, hogy a 2000. januári választásokon olyan demokraták kerültek hatalomra, akik mélyes és szorosabb kapcsolatokra törekszenek az Európai Unióval és a NATO-val. A közbenső időszakban sok biztonsággal kapcsolatos alkotmányos és jogi reformot fogadtak el, köztük a honvédelmi törvényt és a katonai szolgálatról szóló törvényt, amelyek segítettek megteremteni a fegyveres erők és biztonsági hivatalok megfelelő polgári ellenőrzését. A katonaságnak juttatott erőforrások az elmúlt hat év során minden évben csökkentek. Azonban. ahogy a gazdaság erőre kap. esetleg lehetőség nyílhat a katonai kiadások növelésére anélkül, hogy a nemzeti vagyonból erre a területre jutó hányad megváltozna. A katonai költségvetésre a középtávú előrejelzés a GDP 2,2 százalék. A Békepartnerséghez való 2000. májusi csatlakozás óta Horvátország erősítette a NATO-val folyó párbeszédet és a lehető legjobban kihasználta a Szövetség szaktudását, struktúráit és programjait a katonai reformfolyamat segítéséhez és irányításához. Horvátország figyelmének központjában továbbra is a Tagsági Cselekvési Terv áll, és az ország fenn kívánja tartani a katonai reform ütemét az elkövetkező években, remélve. hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll majd. és egy nem túl távoli napon az országot felkérik a Szövetséghez való csatlakozásra.



...vissza az elejére...

*Törökország a Macedón Köztársaságot alkotmányos nevén ismeri el