Az alatt a négy év alatt, amíg Lord Robertson volt a NATO főtitkára, a stratégiai környezet és a Szövetséget érintő kihívások csaknem a felismerhetetlenségig változtak meg. Közvetlenül a NATO koszovói hadjáratát követő időkben foglalta el hivatalát és az ott eltöltött első két évének legnagyobb részében a Szövetség napirendjén továbbra is a volt Jugoszláviában, Bosznia-Hercegovinában és a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaságban*, valamint Koszovóban zajló események uralták. Ezután következett szeptember 11. Egy nappal azután, hogy terroristák nekivezették az utasszállító repülőgépeket a New york-i Világkereskedelmi Központnak és Washingtonban a Pentagonnak, a NATO történetében először életbe léptette az Washingtoni Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkét. Ily módon a NATO ténylegesen a Szövetség tartós küldetésévé tette a terrorizmus elleni küzdelmet. Ezen kívül a Szövetség azóta az új, szeptember 11. utáni biztonsági környezethez való alkalmazkodás érdekében, az egyik legambiciózusabb átalakítási programba kezdett bele, amelyet valaha is felvállalt egy nemzetközi szervezet.

A NATO tükörnek e száma, amely a Koszóvótól Kabulig, és azon is túl címet kapta, sok olyan kérdést vizsgál meg, amely Lord Robertson hivatali időszaka alatt került előtérbe. Az ennek a témának szentelt négy cikk közül az elsőben Lord Robertson tekint vissza főtitkári megbízatásának idejére, és a Szövetség történetén, átalakításán és kilátásain elmélkedik. Charles Grant, a londoni Európai Reform Központ igazgatója az Európai Biztonsági és Védelempolitika fejlődését és annak a NATO-ra és a transzatlanti kapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálja. Robert Serry, a NATO Hadműveleti Igazgatósága főtitkár-helyettesének válságkezeléssel foglalkozó helyettese a NATO volt jugoszláviai jelenlétének és tevékenységeinek fejlődését elemzi. Davis S. Yost a kaliforniai monterey-i Haditengerészeti Másoddiplomás Iskolától pedig azt vizsgálja, milyen következményei vannak az USA stratégiai gondolkodásának a NATO-ra nézve.

A vitában Andrés Ortega és Tomas Valasek azt fejtegeti, hogy vajon azok a kihívások, amelyekkel a NATO napjaink néz szembe olyan nagyok-e, mint amelyekkel a Szövetség a hidegháború során szembesült. Az interjúban Götz Gliemeroth tábornok, a NATO által vezetett afganisztáni békefenntartó haderő parancsnoka azokról a kihívásokról beszél, amelyek a Szövetség számára az első euró-atlanti területen túli hadművelete során jelentkeznek. Osman Yavuzalp a NATO' Politikai Ügyekkel és Biztonságpolitikával foglalkozó Igazgatóságának munkatársa az Afganisztánról és Közép-Ázsiáról nemrég megjelent legjobb könyvek közül kettőt ismertet. Zvonimir Mahecic, Stjepan Mesic horvát köztársasági elnök biztonsági tanácsadója pedig a Horvátország és a NATO közötti viszonyt elemzi. E számot az Egyesült Államok Német Marshall Alapja és a Compagnia di San Paolo összegyűjtött statisztika zárja, amely az Atlantióceán két oldalán a legfontosabb biztonsági kérdésekkel kapcsolatos hozzáállást vizsgálja.

Christopher Bennett