Ugrás a NATO honlapjára
Ugrás a NATO Tükör honlapjára
      Legfrissebb szám: 2004 ősz Korábbi számok  |  Nyelv
Ugrás a NATO honlapjára
 Tartalom
 Előszó
 Összefoglalók
 Interjú
 Kiadványok
 Elemzés
 Történelem
 Katonai ügyek
 Térképek
 Szerzők
 Linkek
 Következő szám
Ugrás a NATO Tükör honlapjára Kapcsolatfelvételi szerkesztő/Előfizetés Nyomtatóbarát változat

Küldje el ezt a cikket egy barátjának

Katonai ügyek

Technológiával a terrorizmus ellenes harcban

Marshall Billingslea azt vizsgálja, hogy hogyan fejleszt a NATO technológiát az egyre kifinomultabb eszközöket alkalmazó terrorizmus elleni küzdelemhez.


Terrorista célpont: a NATO vizsgálja, hogy az olyan
technológiák, mint a légzsákok és a légvédelmi tűznek
ellenálló ülések miként építhetők be létező és jövőbeli
forgószárnyas légijárművekbe (© US DoD )

A terrorista csoportok romboló képessége folyamatosan nő, ahogy a terroristák is járatosnak bizonyulnak a modern technológiák saját céljaikra való felhasználásában. Erre válaszul a NATO-szövetségesek együtt dolgoznak új és fejlettebb technológiák kifejlesztésén, hogy szembeszálljanak ezzel az egyre kifinomultabb eszközökre támaszkodó fenyegetéssel.

A 2001. szeptember 11-i támadás az Egyesült Államok ellen rémületes példája annak, hogy miként lehet a modern technológiát – eltérített és cirkáló rakétákká változtatott kereskedelmi repülőgépeket –terrorista célokra felhasználni. Az Internet segítségével a terroristák fejlett és sokoldalú kommunikációs technikákat is kidolgoztak. Szakértelmüket pedig már bizonyították azzal kapcsolatban, hogy tárgyak– mobiltelefonoktól kezdve az ajtócsengőig – és anyagok – a katonai robbanóanyagoktól kezdve a kereskedelemben forgalmazott dinamitig és az improvizált műtrágyakeverékekig - széles választékából képesek robbanóeszközöket készíteni. Ezen kívül képesek rendkívül fejlett vegyi robbanószereket mindennapos használati tárgyakká formálni.

Még nagyobb aggodalomra ad okot ezeknek a csoportoknak az érdeklődése a vegyi és biológiai fegyverek, valamint a radiológiai és (feltehetően) nukleáris eszközök iránt. A terrorista szervezetek vezetői kinyilvánították óhajukat tömegpusztító fegyverek beszerzésére és alkalmazására. Ez nyilvánvalóan súlyos gondot és fenyegetést jelent minden nemzet számára.

Az isztambuli csúcstalálkozón, más, a Szövetség terrorizmus-ellenes képességeinek fokozása irányuló döntésen kívül a NATO-vezetők hivatalosan is támogatásukról biztosították a Terrorizmus elleni védelem munkaprogramját. Ezt a programot a NATO Nemzeti Fegyverzeti Igazgatói indították el, akik hivatalosan évente kétszer üléseznek egy Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Konferenciája (rövidítve: CNAD) elnevezésű csoportban. A program célja, hogy előmozdítsa az új és továbbfejlesztett technológiák kidolgozására irányuló nemzeti szakértői és kutató programokat.

A Terrorizmus elleni védelem munkaprogramja első szakaszaiban meghatározott terrortámadási formák megelőzésére szolgáló kilenc rendszer kifejlesztésére és a katonaságok számára új, élvonalbeli technológiák biztosítására összpontosít, amelyekkel felderíthetők, meggátolhatók és üldözhetők a terroristák.

A NATO Terrorizmus elleni védekezés munkaprogramja olyan rendszereket fejleszt, amelyek a katonaságok számára új, élvonalbeli technológiákat biztosítanak a terroristák felderítésére, elhárítására és üldözésére.
Pontosabban fogalmazva. a kezdeményezés jobb módszereket biztosít a NATO fegyveres erői számára, hogy megakadályozzák a terrorista robbanóeszközök – úgymint autóba rejtett bombák és út mentél elhelyezett bombák –szándék szerinti működését, és hogy segítsék a bombák és bombakészítők felkutatását, javítsák a bombaszakértők képességét a robbanószerek eltávolítására, és hogy kezelni tudják egy bombatámadás hatásait; megvédjék a repülőgépeket vállról indítható rakétáktól, védjék a helikoptereket rakétahajtású gránátok ellen, védjék a kikötőket és hajókat robbanóanyaggal megrakott gyorsnaszádok és búvárok ellen, javítsák a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek elleni védelmet; légi úton pontosan juttassák célba a különleges haderőket és azok eszközeit, hírszerző, felderítő és terrorista célpontokat meghatározó tevékenységet folytassanak, valamint elhárítsák az aknavetős támadásokat.

Ezen erőfeszítésnek irányítására a NATO egy Terrorizmus-Ellenes Technológiai Koordinátort nevezett ki, hogy együttműködjön a CNAD elnökével és felügyelje egy, több NATO ország által kiküldött specialistákból álló csoport munkáját. A program fő mozgatórugóit a CNAD fő csoportjai – a Légierő, a Haditengerészet és a Hadsereg Fegyverzeti Csoportjai, a NATO Kutatási és Technológiai Szervezete, és a NATO Ipari Tanácsadói Csoportja – jelentik..

Rögtönzött robbanóeszközök elhárítása

A Rögtönzött robbanóeszközök vagy házi készítésű bombák jelenleg a terroristák kedvenc eszközei és elsősorban ezek követelik a legtöbb áldozatot a szövetséges haderők és a polgári lakosság körében, a terrortámadások során. E fegyverek sokféle módszerrel és technikával kerülnek elhelyezésre és felhasználásra, beleértve az autóban elhelyezett és teherautóba rejtett bombákat, út mentén elhelyezett bombákat és öngyilkos bombamerénylő öveket és kabátokat.

E fenyegetés kezelésére a NATO részletes ismertetőket fejleszt ki arról, hogy a terroristák miként készítik és használják fel ezeket az eszközöket, és milyen hatással jár az egyes típusok robbanása. Miután megismertük azt, hogy hányféle módon képesek a terroristák előállítani ezeket a fegyvereket, hozzákezdünk különféle technológiák megtervezéséhez, amelyek hatására a bombák meghibásodnak, illetve olyan technikák kidolgozásához, amelyekkel ki lehet „szaglászni” azokat a helyeket, ahol ezeket a bombákat gyártják és elrejtik. Spanyolország vezető szerepet szerzett a CNAD-on belül az erre a területre szánt új technológiák és képességek kidolgozásában, és már kezdetét vette egy jelentős ipari erőfeszítés is.

Akna- és lőszer-mentesítés

Az aknák és lőszerek készletei, és a fel nem robbant lőszerek gyakran bizonyultak fegyverszerzési forrásoknak a terrorista csoportok számára. Irakban például az út mentén elhelyezett bombák egyik leggyakoribb típusa az úgynevezett „összefűzött” tüzérségi lőszerek, amelyeket egyetlen robbantózsinór köt össze. Az USA támogatásával a NATO egy adatbázist hoz létre, amely dokumentálja a legfontosabb hadműveletei területeken megtalált összes fel nem robbant akna és lőszertípust. Ez az adatbázis kulcsfontosságú szerepet kap abban, hogy a bombaszakértők, akiknek el kell dönteniük, hogyan hatástalanítsák a terrorista bombákat, képesek legyenek elvégezni a feladatukat. Ezen kívül, norvég és szlovák vezetéssel, a szövetséges bombaszakértők összeülnek, hogy megvitassák, milyen új technológiákkal – beleértve a robotokat, az új könnyűszálas és digitális technológiákat is – lehet javítani a védőfelszerelést és fokozni a hatástalanítási képességeket, és milyen szabványokat kell meghatározni annak elősegítéséhez, hogy a Szövetség kollektív szakértelmének szintje növekedjen.

Repülőgépek védelmi vállról indított föld-levegő rakéták ellen

Az al-Kaida és a hozzá kapcsolódó csoportok hordozható föld-levegő rakétákat, úgynevezett MANPADS-okat szereztek be és használtak számos részben sikeres, részben sikertelen, katonai és polgári repülőgépek elleni támadás végrehajtásához. Ezek közé tartoztak a 2002-ben El Al járatok ellen elkövetett kudarcba fulladt támadások Kenyában, valamint sikeres csapások katonai és kereskedelmi repülőgépekre Irakban. A NATO szakértők most szigorú teszteket és elemező programokat végeznek annak meghatározására, hogy a rakéták célkeresői hogyan fogják be és követik az általuk célba vett légijárműveket. Ezzel a tudással lehetségessé válik majd optimalizálni a közeledő rakéták megtévesztésére, leküzdésére és megsemmisítésére szolgáló védelmi rendszereket.

Légijárműveknek különféle, nem technológiai módon is lehet további védelmet biztosítani. Számos eljárási ellenintézkedést foganatosíthatnak mind a katonai, mind a polgári légiközlekedési közösségek, például repülő-szimulátor használati idő biztosítását pilótáknak, hogy ki lehessen őket képezni a hajtómű hirtelen elvesztésének kezelésére. Technikai és nem technikai módszerek kombinációjával ezért a NATO további védelmi rétegeket kíván biztosítani a nagy, lassan mozgó légijárművek számára a vállról indított rakéták fenyegetése ellen. Egy tesztelési program jelenleg is folyamatban van és további helyszíni próbákat terveznek 2005-ben.

Helikopterek védelmi rakétahajtású gránátok ellen

A rakétahajtású gránátokkal (RPG-kkel) és kézifegyverek tüzével helikopterek ellen elkövetett támadások sok áldozatot követeltek a közelmúlt konfliktusaiban. Válaszul a NATO a helikopterek számára megkezdte önvédelmi és fenyegetés felderítési csomagoknak, valamint e fenyegetések elhárítási módszereinek kidolgozását. A NATO jelenleg azt vizsgálja, hogy az olyan technológiák, mint a légzsákok, és légvédelmi tűznek ellenálló ülések, valamint az RPG-knek ellenálló bevonatok és anyagok, amelyeket eredetileg páncélozott csapatszállító járművekhez terveztek, miként építhetők be a meglevő és jövőbeli forgószárnyas légijárművekbe. Az iparággal már partneri viszont is kezdeményeztek ezeknek az elgondolásoknak a finomítására.

Kikötők védelme

Mivel a kikötők hatékony működése alapvető fontosságú a globális gazdaság számára, fontos, hogy a lehető legbiztonságosabbak legyenek. A terroristák már tanúbizonyságát adták annak, hogy képesek megtervezni és végrehajtani kifinomult támadásokat hadihajók ellen, mint ahogy ezt Jemenben 2000-ben tették a USS Cole ellen, vagy kereskedelmi hajók ellen, mint 2002-ben szintén Jemenben a Limburgh francia tartályhajó ellen, illetve kikötői létesítmények, úgymint olajvezetékek ellen az iraki Bászra közelében. A további tervezett támadásokat a NATO-nemzetek sikeresen meghiúsították. Valóban, egyetlen kudarcba fulladt összeesküvésnek köszönhetően a NATO immár kíséretet biztosít a Gibraltári szoroson áthaladó kereskedelmi hajóknak az Active Endeavour művelet keretében, amely a Szövetségnek a terrorista tevékenység meggátolását, az attól való elrettentést és az ilyen tevékenység elleni védelmet szolgáló missziója a mediterrán térségben.

Olasz vezetéssel és az olaszországi La Speziában működő NATO Víz alatti Kutató Központnak köszönhetően, több évtizedes tapasztalat birtokában, a Szövetség számos tengeri kísérletet végez új, élvonalbeli technológiákkal. A NATO-program például olyan felszíni és víz alatti érzékelő hálók létrehozásának kivitelezhetőségét vizsgálja, amelyek képesek érzékelni, és ártalmatlanná tenni a terroristákat, illetve olyan új mechanizmusokat hoz létre a víz alatti aknaszedésre, amely hatványozottan felgyorsítja azt, ami ma hosszadalmas, munkaerő igényes folyamatnak számít. A NATO ezen kívül a közeledő gyorsnaszádok megbénítására alkalmas innovatív technológiákat is tanulmányoz, és új eljárásokat dolgoz ki a hadihajók felszíni támadások elleni védelmi képességeinek javítására. 2004-ben, Olaszországban és Hollandiában számos próbát végeztek, és továbbiakat terveznek 2005-re.

Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fegyverek felderítése, az ellenük való védekezés és az ilyen fegyverek leküzdése

A tokiói metróban 1995-ben az Aum Shinrikyo szekta által elkövetett támadás, amelyben szarin gázt használtak mélyen felkavaró példája maradt annak, hogy a terrorista csoportok képesek vegyi, és akár biológiai, nukleáris és radiológiai fegyverek kifejlesztésére és alkalmazására. Az Afganisztánban megszerzett al-Kaida-dokumentumok és más, NATO kormányok által szerzett információk arra mutatnak, hogy a terroristák még kezdetleges, de fejlődő képességgel rendelkeznek a tömegpusztító fegyverek jövőbeli támadások során történő felhasználására. Valóban, bizonyítékot találtak egy cianid vegyületeket használó kísérleti programra, valamint mustárgáz, szarin és VX ideggáz hatóanyagok előállítására irányuló kezdetleges eljárások kifejlesztésére. Európában már számos, kis léptékű, az al-Kaidával összefüggésbe hozott csoportok által tervezett mérgezőanyag-támadást hiúsítottak meg, és aggodalmak vannak a terroristák azon óhaja miatt, hogy radiológiai szórásos támadást hajtsanak végre Észak-Amerikában.

A NATO Többnemzetiségű CBRN Védelmi Zászlóaljának támogatására a Szövetség fegyverzetekkel foglalkozó közössége kifejleszti azokat a képességeket, amelyekkel a CBRN hatóanyagok kibocsátása által előidézett veszélyek felderíthetők, kivédhetők és kezelhetők. A Szövetségesek dokumentum-tervezeteket készítettek, amelyek közös doktrínát, eljárásokat és eszköz-szabványokat határoznak meg az ilyen fegyverek elleni védelemhez és a támadás utáni mentesítéshez. Ezen kívül, a Szövetség kifejlesztett egy víz alapú mentesítő anyagot, amelyet jelenleg a NATO nemzetek tesztelnek. Kutatás folyik olyan technológiák kifejlesztésére is, amelyek az ilyen halálos anyagok távolból történő érzékelésére használhatók. Ezen kívül a tervek szerint tovább dolgoznak majd azokon a képességeken, amelyekkel az ilyen fegyverek elháríthatók, ha azokkal a harc színterén találkoznak.

Precíziós légi célba juttatási technológia a különleges műveletekben résztvevő haderők számára

A terroristák gyakran keresnek menedéket távoli helyeken, ahol úgy vélik, a NATO katonasága és biztonsági szolgálatai nehezebben működnek. Az al-Kaida ellen Afganisztánban indított akciók megmutatták, hogy a Szövetséges különleges haderők máris nagy hatósugárral rendelkeznek. Igaz, a személyzet, az eszközök, a készletek, és a fegyverek precíziós célba juttatása tetszőleges időjárási viszonyok között, rendkívül kis és nagy magasságokban, változó körülmények között, olyan kulcsfontosságú katonai képesség, amelyet nehéz megvalósítani.

Egy olyan nagy igénybevételt jelentő környezetben, mint Afganisztán, ahol a szállítási infrastruktúra korlátozott, a különleges haderők célba juttatásának képessége, és az, hogy utánpótlást lehessen nekik küldeni hajszálpontos légi célba juttatással, döntő jelentőségűnek bizonyulhat. Ennek eredményeként a Szövetségesek közösen dolgoznak egy sor olyan technológiai rendszer kifejlesztésén, amelyekkel biztosítani lehet, hogy ne legyen olyan távoli hely, amely biztos menedéket nyújthatna a terroristáknak. Az első ilyen kísérletet 2005. tavaszára ütemezték, számos NATO- és NATO-n kívüli nemzet aktív részvételével.

Hírszerzés, felderítés, megfigyelés és terrorista célpontok megjelölése

A névtelenség, és az, hogy az általuk megválasztott időben és helyen indíthatnak támadást: ezeket a taktikai előnyöket használják ki a terroristák. A NATO azon dolgozik, hogy csökkentse vagy kiküszöbölje ezeket az előnyöket. Különféle új érzékelők és felderítő rendszerek vizsgálata van folyamatban, és új szoftverek, számítógépes modellek és elemező eszközök felhasználását mérlegelik – mindezt azzal a céllal, hogy a Szövetséges kormányokat azonosítani tudják a terroristákat, függetlenül attól, hogy azok mekkora erőfeszítéseket tesznek a társadalomba való beolvadásra, nyomon tudják követni őket, és meg tudják tenni a szükséges intézkedéseket a fenyegetés kiküszöbölésére.

A vizsgált alatt álló különféle technológiai intézkedéseken kívül a NATO Kutatási és Technológiai Szervezete és a NATO Tudományos Bizottsága közösen kutat rendkívül fontos területeket a viselkedéstudományokban, úgymint az „emberi tényező elemzését” és a terrorizmus pszichológiai vonatkozásait. Egy öngyilkos bombamerénylőkkel foglalkozó globális szakértők részvételével zajlott, nemrég lezárult szimpózium számos kulcsfontosságú ajánlást fogalmazott meg, amelyeket a NATO jelenleg vizsgál, hogy gyorsan megvalósíthassa őket.

Aknavetős támadások elhárítása

A terrorista szervezetekről bebizonyosodott, hogy képesek polgári és katonai célpontokat egyaránt támadni rakétákkal és aknavetőkkel. Ezért a NATO elindította a Rögtönzött Aknavetős Támadások Elhárításának Programját, és 2004. októberében kiegészítette vele a Terrorizmus elleni védekezés munkaprogramját. Ennek az erőfeszítésnek az a célja, hogy biztosítsa a NATO számára azt a felszerelést, úgymint helyzet-meghatározó radarokat és lézeres technológiát, amelyre az aknák kilövési helyének automatikus érzékeléséhez és ahhoz van szükség, hogy megfelelő gyorsasággal és pontossággal lehessen a tüzet viszonozni. Az ilyen képességek megszerzése lehetővé teszi a NATO számára, hogy hatékony védelmet biztosítson saját csapatainak és más potenciális célpontoknak. Hollandia vezető nemzetként fog tevékenykedni ezen a területen.

Ez az úttörő jelentőségű kezdeményezés és a Terrorizmus elleni védekezés munkaprogramját teljes egészében fontos egyrészt a NATO fegyveres erői, másrészt a polgári lakosság és infrastruktúra megvédéséhez. Ahogy azon dolgozunk, hogy jobb módszereket dolgozzunk ki a Szövetséges fegyveres erők felfegyverzésére és felszereléssel való ellátására a terrorista hálózatok felbomlasztásához és megsemmisítéséhez, illetve a tervezett terrortámadások meghiúsításához, a NATO fegyverzettel foglalkozó közössége egyre fontosabb szerepet kap a terrorizmus elleni küzdelemben. A program széles tartalmi köre szintén hozzá fog járulni a nemzetközi közösség stabilitásához és biztonságához, és megerősítik a kapcsolatokat az olyan nem NATO szervezetekkel, mint az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Egyesült Nemzetek.

Marshall Billingslea a NATO Védelmi Beruházási Részlegét iránytó főtitkár-helyettes, és a NATO CNAD-testületének és az NC3 Testületnek az elnöke.

...vissza az elejére...